"HELPDESK"

Segítség diákoknak! Szolgáltatás neked, ha szükséged van segítségre vizsgáidhoz, dolgozataidhoz, szakdolgozatod elkészítéséhez! Hírek-Információk-Elemzések-a FELSŐOKTATÁS világából!

A NATO története és döntéshozatali rendszere

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO) 1949. április 4-én alakította meg Washingtonban eredetileg 12 ország: az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália. 1952-ben csatlakozott hozzá Görögország és Törökország, 1955-ben a Német Szövetségi Köztársaság - az akkori Nyugat-Németország, 1982-ben Spanyolország, 1999-ben, pedig a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország, így a szervezetnek ma 19 tagja van.

A politikai és katonai szervezet eredetileg azért alakult meg, mert Európában jelentős volt még a szembenállás, a háborús veszély. Az alapítók a közös értékek és egymás területének védelmére kötöttek egymással szövetséget, amelynek leglényegesebb eleme az volt, hogy ezt a védelmet az Atlanti Óceánon átnyúló módon, európai és észak-amerikai országok együttműködésével hozták létre. A közkeletű kifejezéssel transz-atlanti partnerség teremtette meg annak szervezeti formáját, hogy az európai államok elleni esetleges fenyegetés elhárításában a velük közös demokratikus elveket valló Egyesült Államok és Kanada is részt vegyen. Bár ebben az időben mindenekelőtt a katonai együttműködés került előtérbe, a NATO kezdettől fogva a politikai együttműködés jelentős fóruma volt alapítói és a hozzájuk később csatlakozott országok számára, ugyanakkor mindvégig azt tekintette céljának, hogy védelmet nyújtson, nem fenyegetett és nem készült támadásra más országokkal szemben.

A hidegháború végével, az Európa sok országában bekövetkezett demokratikus változásokkal, a fenyegetés csökkenésével a NATO eredeti funkcióinak megtartása mellett új feladatot vállalt magára: nem csupán tagjai védelmét, hanem Európa biztonságának és békéjének fenntartását, a békét fenyegető fejlemények meggátlását, a veszélyeztetett körzetekben a béke fenntartását is feladatai, közé sorolja. A világban bekövetkezett változások tették lehetővé, hogy azok a közép-európai országok, amelyek korábban a Varsói Szerződés tagjai voltak, de jelentős előrehaladást tettek a demokratikus, parlamenti rendszer kialakításában, magukévá tették azokat a közös értékeket, amelyeket az Atlanti Szövetség kezdettől fogva magáénak vallott, meghívást kapjanak a szervezetbe. Így lett a NATO fennállásnak ötvenedik évfordulóján - Csehországgal és Lengyelországgal együtt - Magyarország is teljes jogú tagja a szervezetnek . A tagság elnyerése egyben elismerése volt annak, hogy Magyarország demokratikus jogállam, amely immár része nemcsak Európának, hanem a transzatlanti partnerségnek is.

A NATO tagállamai megerősítették, hogy a szövetség továbbra is nyitva áll más országok csatlakozása számára. Azt is kifejezésre juttatták, hogy a NATO örömmel fogadja azoknak az új tagoknak a belépését, amelyek képesek arra, hogy elősegítsék a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljanak az észak-atlanti térség békéjéhez, biztonságához. Ennek jegyében a prágai állam- és kormányfők értekezletén további hét ország (Bulgária, Észtorság, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A NATO központja

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének székhelye Brüsszel. Itt nyernek elhelyezést a tagállamok állandó képviselői, a nemzeti képviseletek, a főtitkár, a nemzetközi titkárság és törzs, a katonai bizottság elnöke, a tagállamok katonai képviselői és törzsük, valamint a nemzetközi katonai törzs. A NATO központban működnek továbbá a partnerországok összekötő csoportjai és a szövetség más központi intézményei.


A NATO vezetési és döntéshozatali rendszere

A Tanács

A NATO legfelső szintű politikai és döntéshozó intézménye Tanács. Ebben minden tagállam egy nagyköveti rangban lévő állandó képviselővel képviselteti magát. Magyarországot tagságunk kezdetétől 2001-ig Dr.Simonyi András nagykövet képviselte, majd 2001-től jelenleg is Hermann János nagykövet látja el az állandó képviselői tisztet.

A Tanács választja meg a szövetség főtitkárát. Jelenleg Lord George Robertson, korábbi brit védelmi miniszter tölti be ezt a posztot. Munkáját főtitkár-helyettesek, a nemzetközi titkárság és törzs, valamint a különböző célokra, feladatokra létrehozott állandó és ad-hoc bizottságok segítik - megfelelő létszámúszámú adminisztratív apparátus közreműködésével.

A Tanács meghatározott rendszerességgel - az állandó képviselők részvételével, a főtitkár elnökletével hetente legalább egy alkalommal ülésezik. Ezen kívül évente minimum két-három alkalommal magasabb - külügyminiszteri, ill. védelmi miniszteri - szinten, valamint három-, négyévente a különösen fontos, általában hosszabb távú kritikus kérdések előterjesztésekor az állam- és kormányfők részvételével, un. NATO csúcson üléseznek. A szintektől függetlenül ezek a tanácskozások azonos felhatalmazással és döntési jogkörrel, a döntések, pedig azonos státussal és érvényességgel rendelkeznek. A döntéseket széleskörű konzultáció, formális és informális véleménycsere, véleményegyeztetés után valamennyi tagország egyetértésével, konszenzusos rendszerben fogadják el. Nincs többségi szavazás, illetve döntés.

A Tanács szintjének megfelelő döntéshozatali státusszal rendelkezik a Védelmi Tervező Bizottság és a Nukleáris Tervező Csoport. Az előbbi az állandó képviselők részvételével rendszeresen, de évente legalább két alkalommal a védelmi miniszterek részvételével, a védelmi ügyekkel és a közös védelmi tervezéssel, összefüggő ügyekkel foglalkozik. A Nukleáris Tervező Csoportban a tagországok védelmi miniszterei meghatározott időközönként üléseznek. Itt rendszeresen megvitatják a nukleáris politikai ügyek széles körét érintő kérdéseket.

A szövetségben folyó döntéshozatali rendszer fórumait az a bizottsági struktúra támogatja, amelyben minden egyes tagország képviselteti magát. A bizottságok tevékenysége a NATO működésének valamennyi területére kiterjed.

A Katonai Bizottság

A Tanács által létrehozott bizottságok közül megkülönböztetett státusszal rendelkezik a Katonai Bizottság.

A Katonai Bizottság, mint a szövetség legmagasabb szintű katonai hatósága a Tanács felügyelete alatt felelősséggel tartozik a katonai ügyek átfogó irányításáért, valamint a hatáskörébe tarozó szervezetek hatékony működéséért. Feladata továbbá, hogy javaslatokat tegyen a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek. Elsődleges feladata katonapolitikai és stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása és tanácsadói tevékenység a NATO Tanács, a Védelmi tervező Bizottság és a Nukleáris tervező csoport részére. Ennek keretében a Katonai Bizottság jelentős részt vállal a szövetség átfogó stratégiai elgondolásának kidolgozásában. Katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.

A Katonai Bizottság mindennapos tevékenységében vezérkari főnökeik nevében és megbízásából a tagországok katonai képviselői vesznek részt. A NATO tagságra való felkészülés, valamint a katonai képviseletünk kiépítése időszakában az első magyar katonai képviselő Dr.Szenes Zoltán vezérőrnagy volt, majd őt követte a NATO tagságunk kezdetétől a koszovói válság idején 2001-ig Dr.Czékus János vezérőrnagy. Jelenleg Braun László mk.vezérőrnagy látja el ezt a beosztást.

A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, azonban szükség esetén bármikor összehívható. Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik NATO országban.

A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik.

A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.

A katonai struktúra

A prágai csúcson hozott döntés értelmében a katonai struktúra stratégiai szintjén megkezdődött az átalakítás, amelynek befejezése 2004. júniusában várható. A jelenlegi struktúra keretei az alábbi:
A Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága (Supreme Headquarters Allied Power Europe, Shape) Belgiumban, Mons városában van, itt valamennyi tagállam fegyveres erői képviselve vannak, köztük a Magyar Honvédség is. A képviseletek feladatai a tagországok vezérkari főnökei közvetlen alárendeltségében a szervezet katonai együttműködésének irányítása. Az Szövetséges Erők Európai Főparancsnoka jelenleg James L. Jones amerikai tengerészgyalogos tábornok. A főparancsnokság alárendeltségében, Európában két regionális parancsokság működik: az Északi (RHQ AFNORTH, a hollandiai Brunssum városban) és a Déli (RHQ AFSOUTH, az olaszországi Nápolyban). Magyarország a Déli Főparancsnokság keretében vesz részt nagyobb létszámmal a tevékenységekben, a nápolyi parancsokságon több magyar tiszt teljesít szolgálatot. A főparancsnokság, valamint a regionális parancsnokságok alárendeltségében több - az egyes haderőnemekért, illetve speciális feladatokért felelős - parancsnokság tevékenykedik.

Az Egyesült Államokban van a NATO másik stratégiai szintű központja a Szövetséges Erők Atlanti Óceáni Főparancsnoksága.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 1
Heti: 122
Havi: 611
Össz.: 69 704

Látogatottság növelés
Oldal: NATO
"HELPDESK" - © 2008 - 2017 - helpdesk.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »