"HELPDESK"

1. Merkantilizmus és fiziokratizmus

első nagy, alapvető fontosságú iskola: a merkantilizmus – XVI. Század az első szakasza

mercator- kereskedő

a merkantilisták nyíltan a kereskedők érdekeit akarták

elmélet, mely szerint a gazdaság egyenlő a pénzzel, amit egyszerűen a nemesfémek – arany és ezüst- puszta mennyiségével lehet jellemezni és mérni. --- a gazdaság forrása a kereskedelem: míg a kereskedelemből származó előnyök és hátrányok a nemzetgazdaságon belül kiegyenlítődnek, addig a külkereskedelemből a nemzetgazdaság egésze gazdagodik. A gyarapodás mértékét az ország nemesfémkészletének mennyisége határozza meg.

második, fejlettebb szakasz: XVII. Század második fele--- saját termelési bázis megteremtése nélkül nem lehet kiaknázni a világkereskedelemben rejlő potenciálokat. Ekkorra a merkantilisták már nem az áru pénzzé konvertálásában látták a meggazdagodás lehetőségét, hanem a termelési költségeket meghaladó mennyiségű pénz alakítását. Felfogásuk szerint csak a külföldről behozott áruk tekinthetők valós költségtényezőnek.

a merkantilizmus az első „exportorientált gazdaságpolitikai törekvés” volt: főbb tényezői: támogatott iparfejlődés (azért fontos, mert a hazai ipar fejlődése csökkenti, vagy megakadályozza a pénz, arany kiáramlását az országból) és erőteljes vámvédelem.

Franciaország – merkantilizmus- XIV. Lajos pénzügyminisztere- Colbert--- cél: manufaktúrák állami támogatása, létrehozása, új iparágak meghonosítása, magas behozatali vámok, hazai fontosságú nyersanyagok kiviteli tilalma, külkereskedelmi társaságok létesítése.

érett merkantilisták: megengedhető a hiány egy országgal szemben, ha a külkereskedelmi mérleg összességében pozitív.

Németország, Ausztria: kameralizmus---- a földesurak és a királyi udvar szemszögéből elemzi a gazdaságot,és nem a polgárság szemszögéből. Az alattvalók népességétől és gazdaságuktól függ az uralkodó, s így a kincstár és az ország gazdasága. Kameralisták általában állami tisztviselők vagy egyetemi tanárok, akik határozottan síkra szálltak a külkereskedelem fejlesztéséért és állami támogatásáért. Nagy hatással volt a magyar gazdasági viszonyokra.

a közelmúlt és napjaink modernizációs gazdaságfejlesztő eszközei: neomerkantilizmus (állami iparfejlesztés- és támogatás, iparfejlesztő inkubátorok)

FIZIOKRATIZMUS

francia abszolút monarchia- XIV. Lajos uralkodása—luxuskiadások, hadsereg, bürokrácia fenntartása sok pénzt felemésztett, a mezőgazdaságot korlátozták--- gazdasági, ipari kerületek kialakítása Franciaországban--- fiziokratizmus megszületése.

Felfogásuk: mezőgazdaság prioritást élvez, a tőle függő ipar improduktív ágazat. Az „össze tiszta termék” (produit net) a földesurat illeti---- nem tudtak ők sem elszakadni a feudális társadalmi- gazdasági rendtől. Legjelesebb képviselői!!!

Ideáljuk, hogy a zárt egyensúlyban lévő nemzetgazdaság, amelyben az exportra azért van szükség, hogy a hazai termeléssel nem helyettesíthető importtemékeket ellentételezni lehessen.

„természetes rend”: a feudális és merkantilista kötöttségektől mentes tőkés gazdaság, ahol meghatározó ágazat a kapitalizálódó mezőgazdaság.

Merkantilizmus- fiziokratizmus: nyitott vagy zárt gazdaság, exportösztönző vagy importhelyettesítő gazdaság?

XIX. századi Németország- Friedrich List- modern protekcionizmus- „növendék iparok” védelmének és támogatásának elkerülhetetlensége – hatással volt Közép- Európára is.

Szélsőséges esetek az egyéni és / vagy kollektív autarkia: KGST- kollektív; Kuba, Kína, Guinea, Észak- Korea – egyéni

1. A nemzetközi gazdaságtan KLASSZIKUS elmélete

Klasszikus angol közgazdaságtan (Adam Smith, David Ricardo): XVIII-XIX. századi klasszikus szabadversenyes kapitalizmus adekvát közgazdasági elmélete. A feudalizmus gazdasági-politikai béklyóinak következetes bírálója. Alapeleme: laissez faire, laissez passez.

Smith (Fő műve: A nemzetek gazdasága) korában Nagy- Britannia: „a világ ipari műhelye”, kapitalizmus, az ipar a nemzetgazdaság meghatározó szektora, a világ első számú gazdasági hatalma; a korábbi protekcionizmus az export rohamos bővülésének gátját jelentette. Smith: önérdek megvalósítása, ezáltal bírálja a merkantilista típusú, aktív állami gazdaságpolitikát. Az érték forrásaként a munkát jelöli meg, minden növekedésnek a forrása a munka. Felfogásában a tőke mindenekelőtt forgótőke. A szabad verseny és a szabad kereskedelem feltétel nélküli híve. „Fogyasztás az egyetlen és végső célja minden termelésnek.”

David Ricardo (1817- London- A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei): komparatív költségek/előnyök. A klasszikus nemzetközi gazdaságtan két fő eleme a világgazdaság egyensúly-mechanizmusa és a komparatív előnyök/költségek elmélete. Ha tehát a partnerországok a komparatív előnyök alapján szakosodnak a nemzetközi kereskedelemben, az kölcsönösen előnyös, a nemzetközi munkamegosztás harmonikus működését testesíti meg.

1. Marx Közgazdasági elméletének nemzetközi gazdaságtani hatásai

Marxi közgazdaságtan kiinduló kérdése: értelmezhető-e egyáltalán a nemzetközi érték? Marx a szabadkereskedelmet, a modern tőkés termelés, a modern tőkés piacgazdaság normális állapotának tekintette, az eltéréseket történelmileg meghatározott egyedi okokra vezette vissza.

Engels: „Meg vagyok róla győződve, hogy ha Amerika szabadkereskedelembe kezd, tíz éven belül megveri Angliát a világpiacon.

A marxi nemzetközi gazdaságtan kiemelkedő érdeme: a nemzetközi tőkemozgások kiemelt szerepének felismerése, a nem szükségszerűen egyenlő partnerek és a gazdaságon kívüli politikai szempontok és erőviszonyok feltételezésének bevezetése az elemzésbe, csakúgy, mint a kölcsönös függések aszimmetrikus jellegének felismerése.

Neomarxista iskola képviselői: Immanuel Wallerstein, Samir Amin, Arghiri Emmanuel--- a fejlődő országok alávetett világgazdasági pozícióit akarták radikális elméletekkel megváltoztatni, felszámolni.

NEOKLASSZIKUS ELMÉLET

5.      A KEYNESI ELMÉLET és a nemzetközi gazdaságtan 

A következő fontos területekre világít rá: a külkereskedelem szerepe a nemzetgazdaság egyensúlyának megbomlásában, illetve az egyensúly helyreállításában; az árfolyam-politika jelentősége; a protekcionizmus ellentmondásos hatásai; a nemzetközi gazdaság immanens egyenlőtlenségei; a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés és összehangolás elengedhetetlen szükségessége.

A Bretton Woods-i rendszer alapvetően a keynesianizmus érvényesülésének tekinthető.

Posztkeynesianizmus: a Bretton Woods-i illúziók elvesztése okán. (Thomas Balogh)---- megállapításai: 1. a kumulatív világgazdasági egyenlőtlenségek irreverzibilisek 2. a partnerek a világgazdaságban egyenlőtlenek, közöttük dominancia uralkodik 3. a külkereskedelemnek visszavető hatásai vannak, amennyiben a periféria országok cserearányai romlanak 4. a technológiatranszfernek negatív hatásai lehetnek 5. perverz tőkeáramlás alakulhat ki, amikor a legkevésbé fejlett országokból a fejlettekbe áramlik a tőke, és nem fordítva 6. a működő tőke áramlásának esetenként kedvezőtlen hatásai lehetnek

6.      NEOLIBERÁLIS-MONETRISTA ELMÉLETEK

Jellemzői: 1. előnytelen hangsúlyáthelyezés a pénzfolyamatokra 2. növekedés – és fejlődéscentrikusság helyett a bel-és külgazdasági egyensúlyteremtés középpontba állítása 3.”teljes” világkereskedelmi liberalizáció 4. az aktív és hatékony fiskális politika hangsúlyozása helyett a monetáris politika előtérbe állítása