"HELPDESK"

Segítség diákoknak! Szolgáltatás neked, ha szükséged van segítségre vizsgáidhoz, dolgozataidhoz, szakdolgozatod elkészítéséhez! Hírek-Információk-Elemzések-a FELSŐOKTATÁS világából!

<!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Wingdings; panose-1:5 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:2; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 268435456 0 0 -2147483648 0;} @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:roman; mso-font-format:other; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-unhide:no; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p.MsoFootnoteText, li.MsoFootnoteText, div.MsoFootnoteText {mso-style-noshow:yes; mso-style-unhide:no; mso-style-link:"Lábjegyzetszöveg Char"; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} span.MsoFootnoteReference {mso-style-noshow:yes; mso-style-unhide:no; vertical-align:super;} span.LbjegyzetszvegChar {mso-style-name:"Lábjegyzetszöveg Char"; mso-style-noshow:yes; mso-style-unhide:no; mso-style-locked:yes; mso-style-link:Lábjegyzetszöveg;} .MsoChpDefault {mso-style-type:export-only; mso-default-props:yes; font-size:10.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt;} /* Page Definitions */ @page {mso-footnote-separator:url("file:///C:/Temp/msohtmlclip1/01/clip_header.htm") fs; mso-footnote-continuation-separator:url("file:///C:/Temp/msohtmlclip1/01/clip_header.htm") fcs; mso-endnote-separator:url("file:///C:/Temp/msohtmlclip1/01/clip_header.htm") es; mso-endnote-continuation-separator:url("file:///C:/Temp/msohtmlclip1/01/clip_header.htm") ecs;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} /* List Definitions */ @list l0 {mso-list-id:1327593494; mso-list-type:hybrid; mso-list-template-ids:-1404507330 492760352 68026371 68026373 68026369 68026371 68026373 68026369 68026371 68026373;} @list l0:level1 {mso-level-start-at:0; mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:-; mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} ol {margin-bottom:0cm;} ul {margin-bottom:0cm;} -->


A globalizáció nemzetekre kiható, főként a nyugati (elsősorban amerikai) kultúra dominanciáját magában hordozó jelenség szinte világszerte. Korunkban világméretű kulturális megmozdulásoknak, összefogásoknak és összeférhetetlenségeknek vagyunk tanúi, résztvevői. Jelen dolgozat Samuel P. Huntington amerikai (Harvard Egyetem) professzor könyvét dolgozza fel, melynek címe: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása.

 

1. Civilizációk világa

 

Sokpólusú, sokcivilizációjú világ

A civilizáció és kultúra egyaránt egy adott nép egészére utal, a civilizáció ugyanaz nagyban, mint a kultúra. Mindegyiknek része: az intézmények, gondolkodásmódok, normák, értékek, amelyeknek az egymást követő generációk elsődleges jelentőséget tulajdonítanak egy adott társadalmon belül.

A civilizáció a legtágabb kulturális entitás, az emberiség legmagasabb szintű csoportosulása, és ez egyben a kulturális identitás legtágabb szintje is.

A történelem során sok olyan kisebb embercsoport létezett, amely elkülönülő kultúrával rendelkezett, és nem rendelkezett semmiféle tágabb kulturális identitással.

Kutatók vizsgálták a civilizáció történetet, és eltérő módon osztották fel a civilizációkat:

Bagby szerint fő-, és periférikus civilizációk voltak, míg Toynbee fő-, elsatnyult, vagy meddő civilizációkra tagolt.

A világ összes 20. századi civilizációja már legalább 1000 éve létezik. Toynbee szerint a civilizáció a kihívásokra való reagálásként alakul ki, majd sajátos növekedésen megy keresztül.

Civilizációk a történelemben és napjainkban

Kínai

(az időben legalább i.e. 1500-ig nyúlik vissza)

Huntington a kínai civilizációt „konfucionistának” nevezi, de később visszatér rá, hogy inkább a „kínai” jelző a pontosabb. Kína és a délkelet ázsiai térség, valamint Kína határain kívül eső országok, Vietnám, és Korea rokoni kultúráit sorolhatjuk ide.

Japán

A kínai civilizációból fejlődött ki, és i. sz. 100 és 400 között nyerte el sajátos formáját.

Hindu

I.e. 1500 óta kettő, vagy több civilizáció is létezett a szubkontinensen.

 

 

Iszlám

I. sz. a 7. században az Arab- félszigetről terjedt Észak-Afrikában és az Ibériai félszigeten át  Közép-Ázsiába, az Indiai szubkontinensre és Délkelet-Ázsiába is.

Éppen ezért több különálló kultúra, vagy civilizáció létezik az iszlámon belül, köztük az arab, a maláj, a perzsa és a török is.

Ortodox

A kutatók két különböző ortodox civilizációt különböztetnek meg, bizánci eredetűt és oroszországi központút.

Nyugati

I.sz. 700-800-ra teszik a tudósok a nyugati civilizáció kialakulásának idejét, és három fő alkotórészre osztják: európaira, észak-amerikaira, és latin-amerikaira.

Afrikai

A legnevesebb kutatók (Braudel kivételével) nem ismernek el külön afrikai civilizációt. Szerintük a kontinens északi része és keleti partja az iszlám civilizációhoz tartozik, a többi területre Európa nyomta rá a bélyegét.

 

A nyugat vezető szerepének meggyengülésével az ázsiai területek hatalma növekedik, Kína lehet az az ország, amely versenyre kel a globális befolyásért.


Egyetemes civilizáció? Modernizáció és nyugatiasodás.


Davosi kultúra: az egyetemes civilizáció fogalma jelölheti mindazokat a feltevéseket, értékeket, doktrínákat, amelyeket a mai korban is sok ember vall magáénak a nyugati civilizációban és kevesebb, más civilizációhoz tartozó ember is magáénak érez.

Évente a világ minden tájáról érkeznek Davosba üzletemberek, politikusok, újságírók a Világgazdasági Fórumra.

Csaknem valamennyien műszaki, társadalom-tudományi, jogi, vagy üzleti diplomával rendelkeznek, kitűnően beszélnek angolul, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező hivatalnál dolgoznak. Csaknem valamennyien az individualizmus és a demokrácia hívei, ami szintén közös a nyugati civilizáció képviselőiben.

A modernizáció magában hordozza az urbanizációt, az iparosodást, az írni-olvasni tudás elterjedését, a gazdagodást és a társadalmi mobilitást. A modern társadalmaknak sok közös vonásuk van. Nyugat más civilizációktól lényegesen különbözik pl. sokat örökölt a korábbi civilizációktól, a görög filozófia, a római jog, a latin nyelv és a keresztény vallás, amelyek a legfontosabb klasszikus örökségek. A nyugat terjeszkedése elősegítette a nem nyugati társadalmak modernizációját is.

 

 

2. A civilizációközi erőegyensúly változásai

 

A nyugat elhalványulása: hatalom, kultúra és őshonosodás


 „ A nyugat az egyetlen civilizáció, melynek számottevő érdekeltségei vannak az összes többi civilizációban vagy térségben, és képes befolyásolni az összes többi civilizáció gazdaságát és biztonságát. Más civilizációk társadalmainak rendszerint szükségük van a nyugati segítségre, hogy elérjék céljaikat és megvédjék érdekeiket. A nyugati nemzetek, amint az egyik szerző összegezte:

-          Birtokolják és működtetik a nemzetközi bankrendszert.

-          Ellenőrzik az összes keményvalutát.

-          Ők a fő fogyasztók a világon.

-          Ők állítják elő a világ késztermékének többségét.

-          Ők uralják a nemzetközi tőkepiacokat.

-          Jelentékeny morális befolyást gyakorolnak sok társadalomra.

-          Képesek masszív katonai beavatkozásra.

-          Ellenőrzik a tengeri útvonalakat.

-          Ők végzik a legfejlettebb technikai kutatást és fejlesztést.

-          Élen járnak a műszaki oktatásban.

-          Uralják a világűrkutatást.

-          Uralják a repüléssel és űrhajózással kapcsolatos ipart.

-          Uralják a nemzetközi kommunikációt.

-          Uralják a legfejlettebb technikájú fegyvergyártást.”[1]

A nyugatról az előzőtől teljesen eltérő teória is napvilágot látott, mely szerint a nyugatot belülről rothasztja saját gondja, problémái, a munkanélküliség növekedése, a költségvetés súlyos hiányai, a lassuló gazdasági növekedés, a romló munkamorál, a társadalmi dezintegráció, a kábítószer fogyasztás elterjedése és a bűnözés. A gazdasági hatalom gyorsan átkerül a rendkívül intenzíven fejlődő Kelet-Ázsiába, együtt a katonai erővel és a politikai hatalommal.

Egyre kevesebb nyugaton kívüli társadalomnak van igénye arra, elfogadja a nyugat diktálta dolgokat, így aztán a nyugat magabiztossága és hatalmi vágya is csökken.

A nyugatról alkotott mindkét felfogás megfelel a valóságnak.

 

A Nyugaton kívüli kultúrák újjáéledése


Egyes elméletek szerint a kultúrák megoszlása a világon a hatalom megoszlását tükrözi, vagyis, a hatalom nyomában jár a kultúra. A történelem folyamán a civilizációk erejének növekedése egybeesett kultúrájuk virágkorával és óhatatlanul kiterjesztették szokásaikat, értékeiket, intézményeiket más társadalmakra is. A nem nyugati társadalmak növekvő ereje (amely a modernizáció terméke) előidézi kultúrájuk újjászületését világszerte.

Az őshonosodás során a nyugati értékek által átformálódott nem nyugati kultúrákból jövő emberek (csoportok) kezdenek ráébredni és hirdetni saját kultúrájuk erényeit, értékeit, visszatérnek őseik kultúrájához. Az őshonosodást elősegíti a demokrácia paradoxon (a nem nyugati társadalmak átveszik a nyugati demokratikus intézményeket), amely erősíti a lokális és nyugat-ellenes politikai mozgalmakat és a hatalom közelébe segíti őket.

 

Új korszak a világpolitikában


A hidegháború utáni években drámai változások vették kezdetüket a népek identitásában és ezen identitások jelképeiben. A világpolitika sokpólusúvá vált és kulturális vonalak mentén kezdett újjáalakulni. Jelen könyv fő témáját az adja, hogy a hidegháború utáni világ összetartozásának, széthúzásának és konfliktusainak szabályait a kultúra és végső szinten civilizációs identitások alakítják.

Az egész világra kiterjedő jelenség a vallásos érzelmek felerősödése és az őshonosodás.


 

3. A civilizációk új rendje

 

A globális politika kulturális átalakulása

A modernizáció hatására a világpolitika kulturális határok mentén csoportosul át. Azok a nemzetek kerülnek közelebb egymáshoz, amelyeknek hasonló a kultúrájuk, ugyanakkor a különböző kultúrájú országok eltávolodnak egymástól. A politikai határok egyre inkább úgy lesznek átrendezve, hogy azok egybeessenek a kulturális, etnikai, vallási és civilizációs határokkal. A „Melyik oldalon állsz?” kérdését felváltja a „Ki vagy?” E válasz magában rejti a kulturális identitást, amely az adott ország helyét meghatározza a világpolitikában, kijelöli barátait és ellenségeit.

 

Mag- államok, civilizációs rend


A hidegháborús szuperhatalmat a nagyobb civilizációk mag-államai váltják fel a vonzási és taszítási pólusok szerepkörében. A nagyobb civilizációk ereje vonzza a kulturálisan hasonló államokat, és taszítja a más kultúrával rendelkezőket, előfordulhat, hogy bekebelezi, vagy uralma alá hajtja a más civilizációkhoz tartozó népeket. A más civilizációkhoz tartozó népek viszont igyekeznek ellen állni, vagy felszabadulni az ilyen irányítás alól. (Pl.Orosz-Csecsen, Kína-Tibet) A világban csak a civilizációk alapján lehet rendet fenntartani, más megoldás nem létezik, a civilizációk mag-államai alkotják a rendfenntartó szerepet és más mag-államokkal történő tárgyalások útján biztosítják a civilizációk közti rendet is.

A mag-állam azért felelhet meg rendfenntartó feladatának, mert a tagállamok kulturális rokonuknak tekintik. Ha a civilizációk nem rendelkeznek mag-állammal, akkor a civilizációk közötti rendteremtés igen bonyolulttá válik. (Bosznia esetében az USA-t sürgette e szerep betöltésére, de az USA és Bosznia között nincsen semmilyen kulturális kötelék, így kudarcba fulladt ez a kezdeményezés).


 

 

 

4. Civilizációk összecsapásai

 

A Nyugat és a többiek- civilizációközi problémák


Léteznek olyan civilizációközi viszonyok, amelyek különösen könnyen okoznak konfliktust. Mikro-szinten a legélesebb konfliktusok az iszlám világ, valamint az ortodox, hindu, afrikai és nyugati keresztény szomszédai között vannak. A jövő veszélyes összeütközéseit valószínűleg a nyugati arrogancia, az iszlám intolerancia és a kínai magabiztosság okozza majd. Az összes civilizáció közül a nyugat az, amelynek erős, időnként nagyon rossz hatása volt más civilizációkra.

 

Fegyverkezés


Hatékony globális tényezővé válik a katonai erő is a világméretű gazdasági és társadalmi fejlődés során. A 21. században a nyugat, amely jelen esetben az USA-t jelenti (valamint Angliát és Franciaországot), egyedül is képes arra, hogy katonai akciót hajtson végre a világ bármely részén. A nem nyugati államok pedig arra kényszerülnek, hogy más módszereket találjanak a hagyományos katonai erő ellensúlyozására.

 

A civilizációk globális politikája

 

Huntington szerint a civilizációk az utolsó emberi törzsek, a civilizációk közti összeütközés pedig globális értelemben véve törzsi konfliktus. Globális szinten a nagyhatalmi konfliktusok az eltérő civilizációk vezető hatalmai között jönnek létre. Mikro szinten a törésvonal- konfliktusok ugyanazon országban élő különböző civilizációs csoportok, illetve különböző civilizációkat képviselő szomszédos országok között jönnek létre. A törésvonal-konfliktusok általában véve a muzulmán és nem muzulmán csoportok közt vannak. A különböző civilizációkat képviselő országokban a kulturális különbségek kiélezik a konfliktust. A nagyhatalmak megpróbálják erőiket egyesíteni, egy harmadik civilizáció támogatását elnyerni, egy másik (ellentétes érdekeket képviselő) civilizációban igyekeznek viszályt szítani. A nyílt katonai konfrontáció a nagyhatalmak közt ritka.

Az iszlám az egyetlen olyan civilizáció, amely a nyugat fennmaradását kétszer is veszélybe sodorta. A 20. század vége felé kiéleződött a nyugat és az iszlám közti konfliktus, és a muzulmán- keresztény viszonyra is az intolerancia elmélyülése volt a jellemző. Az iszlám számára a legnagyobb probléma a nyugattal kapcsolatban az, hogy a nyugat fennen hirdeti kultúrája felsőbbrendűségét, illetve arrogánsan ki akarja terjeszteni az egész világra.

Törésvonal- háborúk

A konfliktusok a népek identitásában gyökereznek, minden civilizációban gyakran keletkeznek a különböző vallási közösségek, etnikai csoportok között, ezek közösségi konfliktusok. Általában egy terület megszerzéséért folyik a harc, valamint a hatalom megkaparintásáért. A törésvonal-háborúk kiszámíthatatlan, szeszélyes háborúk, melyek eleinte véresen fellángolnak, majd csitulnak, hogy aztán megint kiújulhassanak. Általában sok halálos áldozatot követelnek, és igen nagy a menekültek száma is. A törésvonal-háborúkat az elmélyülés, terjeszkedés, elszigetelődés folyamata jellemzi.

Civilizációközi összefogás, rokon országok

A legelmélyültebb küzdelem a Harmadik Világban folyt, ahol a szuperhatalmak erős hatást gyakorolva megpróbálták bevonni az újonnan létrejött gyenge államokat a globális versengésbe.

A legszélesebb és leghatékonyabb civilizációs összefogásra a muzulmán világban került sor, a boszniai muzulmánok esete hatalmas empátiát váltott ki: magán-és közadakozás indult meg (Irán és Szaúd-Arábia) egymással versengve biztosították támogatásukról a bosnyákokat, és egyre nagyobb befolyásra igyekeztek szert tenni. Arab és nem arab muzulmán társadalmak siettek a boszniai muzulmánok megsegítésére Marokkótól Malajziáig (szunniták, sííták, fundamentalisták és világiak).



5. A civilizációk jövője


1961-ben Quigley kijelentette, hogy a civilizációk fejlődnek, erősödnek, hiszen a „terjeszkedés eszközeinek” a katonai, gazdasági, politikai vagy vallási szervezeteknek birtokában többletet halmoztak fel, amelyet produktív innovációkba fektettek be. A civilizációk hanyatlása akkor indul meg, amikor a többletet felügyelő csoportok már többé nem fordítják újításokra a többletet, hanem önös célokra használják, csak saját érdekeiket tartják szem előtt. Ekkor a társadalom szociális, intellektuális, politikai és vallási értelemben is elveszíti tömegbázisát, általános kiábrándultság veszi kezdetét, új vallási mozgalmak kezdődnek, az emberek nem hajlandók több áldozatot hozni a társadalomért.

A hanyatlás következő lépése az inváziók kora („barbár betolakodók”). A civilizációk a történelmi tapasztalat szerint akár meg is újulhatnak, át is alakulhatnak.



[1] Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Kiadó, Budapest, 2001. 119-120 oldal







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 20
Heti: 56
Havi: 211
Össz.: 68 186

Látogatottság növelés
Oldal: Civilizácók-globalizáció
"HELPDESK" - © 2008 - 2017 - helpdesk.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »