"HELPDESK"

Mielőtt dolgozatomban egy áttekintést mutatnék be a népfőiskolákról, előtte tisztáznunk is kell, hogy mik is azok. A népfőiskolák eszméje a skandináv népek népművelési mozgalmában gyökerezik, amely főképp a parasztok művelődési lehetőségének bővítését, a műveltségi színvonal emelését, a nemzeti és gyakorlati irányú nevelést, valamint ismeretszerzést tűzte ki célul.

Egy más értelmezés szerint, amely főleg Magyarországon terjedt el, a népfőiskola olyan kulturális intézmény, amely önmagában is képes új egészségesebb alapra helyezni a magyar parasztság életét.

A népfőiskola lényegében egy pár hetes elemi iskolai továbbképző tanfolyam.

Szintén más megfogalmazás szerint a népfőiskola olyan intézmény, ahol egyes polgárok csoportjai, felnőttek, vagy felnőtt fiatalok részvételével önállóan bentlakásos, vagy nappali kurzus keretében szervezett, vagy szabad művelődés folyik. A képzés lehet rövid ideig tartó, pár hetes, de lehet több hónapos kurzus is. 

Az előbb már említettük, hogy a népfőiskolai mozgalom a XIX századi Dániából ered. Először csak a skandináv térségben, majd nem sokkal később Európában és az Észak Amerikai kontinensen jelenik, meg mint az iskolán kívüli művelődés legjelentősebb intézménye és mozgalma.

A mozgalom hátterében történetileg a kisparaszti árutermelő gazdaság társadalmi demokráciája állt. Az önszerveződés gazdasági

-2-

formája a szövetkezeti mozgalom, a politikai formája a parlamentarizmus, a kulturális formája pedig a népfőiskola. Dánia a népfőiskoláknak köszönheti, hogy az ország mintaszerű társadalmi demokráciával, magas életszínvonallal és korszerű gazdasággal rendelkezik.

A népfőiskolai mozgalom és maguk a népfőiskolák is, hamarosan megérkeztek Magyarországra is, azonban hazánkban nemcsak a dániai intézmények képeztek jó alapot, hanem már megjelentek olyan iskolák is, melyeket a népfőiskolák őseinek tekinthettünk.

Magyarországon a parasztság helyzete és sorsa rendkívül rossz volt az 1700-as, 1800-as években. Fontos volt ebben az időszakban a parasztság gazdasági, erkölcsi felemelkedéséért való küzdelem. Ezek azonban nem jöhettek volna létre megfelelő képzettség nélkül, ezért még a dániai népfőiskolák létrejötte előtt Tessedik Sámuel evangélikus lelkész 1780-ban megalapította Szarvason, parasztiskoláját. Ezt az iskolát tekinthetjük a népfőiskolák ősének.

Az iskolában csak gyakorlati oktatást folytattak. Az iskola vezetőinek az volt az elve, hogy csak gyakorlatban és nem elméletekben lehet eredményesen tanítani. Az iskola nagy sikereket ért el még II József és utóda, II Lipót is méltatta. Az iskola 1806-ban Tessedik halála után 6 évvel bezárta kapuit.

Magyarország nem maradt népfőiskola nélkül, hiszen 1836-ban, Erdélyben Wesselényi Miklós szintén a dániai népfőiskolák

-3-

megjelenése előtt Makkfalván földműves iskolát indított. Az iskola szintén a gyakorlati oktatás híve volt, valamint hirdette, hogy a magyar nyelven folyó tanítás tárgyai közelebb álljanak az élethez, mint a tudományokhoz.

1892-ben Kármán Mór már említett egy parasztegyetemet, 1907-ben Ispánovics Sándor a finn népegyetemekhez hasonló intézmények életre hívását javasolta. Javaslata 1914-ben teljesedett be, amikor is Kecskeméten megalakult az első hazai népfőiskola. Az I. Világháború kitörése miatt, azonban működését nem tudta megkezdeni.

1918-tól 1937-ig több népfőiskola is alakult Magyarországon, azonban az igazi fénykor az 1938 és 1943 közötti időszakra esik. Öt év alatt 26 népfőiskola alakult, melyből 19 katolikus, 6 protestáns volt, egy pedig a Magyar Közigazgatás Tudományi Intézet tatai népfőiskolája. A fent felsorolt intézményekben mindegyikben megvalósult az önálló irányítás, az állandó előadói kar, az internátus, valamint az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása.

1945-ig terjedő időszakban a magyar népfőiskolai mozgalom leggazdagabb korszakát ismerhetjük meg. Ennek okai között a dániai népfőiskolák jobb megismerése, valamint a népi írók fellépése szerepelt.

Bevezetőmben már említettem, hogy a népfőiskolai mozgalom Dániából indult el. A népfőiskolák atyja Nikolai Frederik Severin Grundtvig volt.  A népfőiskolák kialakulásának oka, hogy Grundtvig

-4-

korában Dániát sorozatos csapások érik. 1807-ben az angolok felgyújtják Koppenhágát, és az egész dán hajóhadat elkobozzák. Súlyosabb megszorításokat is életbe léptetnek Dániával szemben, hiszen az 1814-es Kieli béke értelmében, le kellett mondania Norvégiáról, Svédországról és Helgolandról. 1864-ben a porosz – osztrák – dán háborúban szintén vereséget szenved Dánia, ezért a bécsi béke értelmében, szintén le kell mondania Schleswig – Holstein birtokáról. Ezek a megszorító intézkedések, valamint a háború után következő szűkölködés és nyomorúság arra sarkalja az országot, hogy valamilyen lépést tegyen a probléma megoldására. A válságból való kiutat Grundtvig a népfőiskolák életre hívásával képzeli el. Mivel fegyveres válaszcsapás nem lehetséges, ezért a társadalmi összefogás és a művelődés fejlesztése lehet az egyetlen fegyver a dánok kezében. A társadalmi összefogás és a művelődés a népfőiskolai mozgalomban egyesül.

A népfőiskolák létrehozása elindította Dánia életében azt a szakaszt, amelynek végén az ország gazdaságilag és társadalmilag stabilizálódott. A statisztikák megmutatják, hogy a népfőiskolák hatására a lakosság műveltsége rendkívüli módon megugrott. Ennek következtében magas műveltségű és szakmai tudással rendelkező korosztályok születtek, akiknek köszönhetően, Dániának sikerült talpra állnia.

-5-

Dánia tragikus sorsa és Magyarország I. Világháború utáni helyzete között viszonylagos párhuzamot vonhatunk. Mivel Dániában a népfőiskoláknak köszönhetően gazdasági felemelkedés volt tapasztalható, ezért Magyarországon is egyre inkább figyelmet fordítottak a művelődésnek e területe felé. Magyarországon a népfőiskolák célja a parasztság sorsának jobbá tétele.  A parasztság önmagától nem döbbent rá arra, hogy a nehézségekből kivezető utat a műveltségük fejlesztése jelenti, ezért be kellett nekik bizonyítani, hogy tovább lépni csak így lehet. Azt a feladatot, hogy a parasztságot meggyőzzék a tanulás fontosságáról a népi írók, vállalták magukra.

Történelmi érdemük, hogy a Horthy- rendszer idején ráirányították a figyelmet a parasztság súlyos helyzetére, és írásaikban feltárták a szegény parasztság, és az agrár proletariátus elviselhetetlen életkörülményeit. Első sorban Veres Péter, Szabó Pál, Erdei Ferenc, Darvas József, Illyés Gyula, Féja Géza, Kovács Imre írásai voltak ennek az irányzatnak kimagasló alkotásai. 1939 augusztusában a népi írók a Móricz Zsigmond szerkesztésében megjelenő, „Kelet Népe” című folyóiratukban, egy a magyarokhoz szóló felhívást tettek közzé, melyben mindenkit a nép jövőjéért és a nemzet létéért irányuló harcra, forradalomra szólítanak fel.

A falukutatók 1935-1936-ban országos forradalmat indítottak el. Írásaikkal emberek tízezreit világosították fel. A falukutatók és a népi

-6-

írók munkásságának darabjai a népfőiskolai nevelés alapvető tananyagává váltak.

A régi magyar források, a dán minták, és a népi írók írásai együttesen alakították ki a népfőiskolák szervezési formáit, a tanagyag tartalmát és mondanivalóját. Mindezek megléte, különösen az 1930-as évek végén tette lehetővé, Magyarországon „igazi” népfőiskola létre jöttét. A népfőiskolai mozgalom hazai megszervezésében elsődlegesen az egyházak vettek részt.

 A legnagyobb szervezők között a sárospataki teológiai főiskola két Nyugat Európát is megjárt fiatal professzorait, Szabó Zoltánt, és Újszászy Kálmánt említhetném, mint protestánsokat. A katolikusok közül pedig P. Kerkai Jenő jezsuita atyát emelném ki, aki két civil társával Ugrin Józseffel és Dr. Farkas Györggyel dolgozott együtt.

Az egyházi népfőiskolák mellett léteztek világi iskolák is. Ezek közül talán a legismertebb a Győrffy Kollégium népfőiskolája, valamint a pesti egyetem Magyar Közigazgatás Tudományi Intézetének tatai népfőiskolája.

A Győrffy István Kollégium 1938-ban alakult. Az oktatásban már megjelent a politika is. Az iskoláról nem maradt fenn semmilyen irat, hiszen baloldalisága miatt a II. Világháború idején mindent elégettek. Az iskola alkalmazta a népi írók eredményeit, elsősorban Darvas József, Erdei Ferenc, Somogyi Imre, Veres Péter, Móricz Zsigmond és Németh László írásaival találkozhattunk.

-7-

Az iskolában, internátusban éltek együtt az ide járók. Az oktatás a polgári életforma eléréséről szolt. Fejlesztették az öntudatot és a jellemet is. Megjelentek az alternatív oktatási formák is, például vendéglőbe, színházba, moziba vitték a hallgatókat. A tananyagban az általános műveltségre helyezték a hangsúlyt, ezért humanisztikus tárgyakat is oktattak.

Magyarországon, Dániával szemben a népfőiskolák létrehozásával nem a fegyveres harc alternatíváját akarták megteremteni. Az iskolák célja az volt, hogy a magyar falu gyógyítására megfelelő útmutatásokat adjon, megtanítsa a parasztságot saját problémáinak, saját eszközökkel való megoldására, emelje a falu gazdasági és kulturális színvonalát és mutasson a fejlődésre, úgy, hogy a paraszti múltat megtagadni ne kelljen. Mindezeket a feladatokat a kisparaszti szövetkezetek létrehozásával lehetett leghatékonyabban végrehajtani. A példát erre is a dán népfőiskolák szolgáltatták. A népfőiskolai mozgalom a kisparaszti szövetkezetek létrehozásában teljesedett ki. Ebben a folyamatban Magyarországon a tatai népfőiskola jutott el a legmesszebbre, és a népfőiskolai mozgalom eszméit ennek az iskolának sikerült a legtökéletesebben megvalósítania.

A népfőiskolák nem vesztek el a történelem útvesztőjében a mai modern kórban sem. Az 1930-as évek kezdeti próbálkozásai, majd a két világháború közötti időszak valláserkölcsi alapon nyugvó iskolái

-8-

után 1948-ban betiltották a népfőiskolákat. Azonban, mint ahogy az előbb utaltam rá az 1980-as évek elejétől a pártállami bürokrácia és a kulturális kormányzat is elismerte, belátta a népfőiskolák szükségességét. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az 1970-es évek végétől rendszeresen rendeztek népfőiskolás találkozókat Sárospatakon. Ezeken a rendezvényeken gyakran fejtették ki véleményüket a jelen levők a népfőiskolák szükségességéről. 1988-l989-re több helyen ismerték fel, hogy a népfőiskolák pótolhatatlanok, hiszen szerepet játszanak a társadalom újra építésében, megszervezésében, a kistelepülések népesség megtartó erejének növelésében, valamint az 1989 után létre hozott demokratikus önkormányzati rendszer kiépítésében.

A népfőiskola, mint a művelődés, közművelődés, és felnőtt oktatás egyik fontos tevékenységi formája elismerést nyert a Magyar Köztársaság 1997. évi CXL. számú törvényében. A törvény kimondja, hogy népfőiskolát bármely állampolgári csoportosulás, önálló jogi személy, egyesület, önkormányzati szerv, intézmény, egyház, társadalmi szervezet és magán személy is alapíthat, fenntarthat.

A népfőiskolák általános célja és programja nem sokat változott az idők folyamán. Az 1990-es szabad parlamenti választásokat követő gyökeres átalakítás szükségessége, a új társadalmi törekvések bázisának kialakítása, a társadalom különböző érdekű csoportjainak ösztönzése új feladatok elé állította a népfőiskolákat. Ezek az új

-9-

feladatok azonban megoldásukat tekintve sokban hasonlítottak a népfőiskolák fénykorában kitűzött feladatokhoz. A népfőiskolák eddig is fontos céljaik között valósították meg a helyi közösségszerveződés segítését, a helyi önkormányzat kialakításához nélkülözhetetlen állampolgári ismeretek, és öntudat az egyéni és közösségi, társadalmi kezdeményezésekhez szükséges készségek kiformálását.

Az oktatás, és nevelés kérdései mellett a népfőiskola fontos teret szentel az erkölcsi kérdéseknek. Kiemelkedő szerep vár a népfőiskolákra, a hátrányos helyzetű térségek, és társadalmi csoportok segítésében, gondjainak enyhítésében. A népfőiskola közösségi iskola ugyan, de segíti az egyéni problémák megoldását is.

A rendszerváltás óta eltelt évek csalódottá tették a magyar társadalmat. Széles rétegek fordultak el a közösségi aktivitástól, a politikától, a közügyektől. Ennek okai között a politizálás eldurvulása, és az elszegényedés szerepelt.

Ezen körülmények között a népfőiskolák kisközösségi, szellemi műhelyként, minden eddiginél nagyobb szerepet vállalhatnak magukra, nem csupán a társadalmi aktivitás újraszerveződésében, hanem a leszakadó csoportok szociális gondjainak megoldása, önsegélyező rendszerének létrehozása elősegítésében.

- Helpdesk -

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat