Bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról

E szerződésben részes államok megemlékezve arról, hogy a világ népei ősi idők óta elismerik a diplomáciai képviselők jogállását, figyelembe véve az ENSZ Alapokmányának az államok szuverén egyenlőségére, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint a nemzetek közötti baráti kapcsolatok előmozdítására vonatkozó céljait és terveit, meggyőződve arról, hogy a diplomáciai kapcsolatokra, kiváltságokra és mentességekre vonatkozó nemzetközi szerződés hozzájárulhat az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez, tekintet nélkül alkotmányos és társadalmi berendezkedésük különbségeire, felismerve, hogy a kiváltságok és mentességek célja nem egyének előnyben részesítése, hanem az, hogy biztosítsa a diplomáciai képviseleteknek, mint államuk képviselőinek feladatuk eredményes teljesítését, megerősítve, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadók azokra a kérdésekre, amelyeket a jelen szerződés rendelkezései kifejezetten nem szabályoznak, megállapodnak a következőkben:

1. cikk

E szerződés alkalmazása körében a követ kifejezésen az alábbiakat kell érteni:

• a) "a képviselet vezetője" az a személy, akit a küldő állam megbízott azzal, hogy e minőségében tevékenykedjék ;
• b) "a képviselet tagjai" a képviselet vezetője és a képviselet személyzetének tagjai ;
• c) "a képviselet személyzetének tagjai" a képviselet diplomáciai, igazgatási és műszaki, valamint kisegítő személyzetének tagjai ;
• d) "a diplomáciai személyzet tagjai" a képviselet személyzetének azon tagjai, akiknek diplomáciai rangjuk van; e) "diplomáciai képviselő" a képviselet vezetője, vagy a diplomáciai képviselet diplomáciai személyzetének tagja;
• f) "az igazgatási és műszaki személyzet tagjai" a képviselet személyzetének azon tagjai, akik a képviseletnél igazgatási és műszaki munkakörben teljesítenek szolgálatot;
• g) "a kisegítő személyzet tagjai" a képviselet személyzetének azon tagjai, akik a képviseletnél kisegítő munkakörben teljesítenek szolgálatot;
• h) "háztartási alkalmazott" az a személy, aki a képviselet valamely tagjának háztartásában és nem a küldő állam alkalmazottja;
• i) "a képviselet helyiségei" a képviselet céljaira - ideértve a képviselet vezetője lakásául - használt épületek, vagy épületrészek és az ezekhez tartozó föld, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre.

2. cikk

Az államok között a diplomáciai kapcsolatok felvétele és állandó diplomáciai képviseletek létesítése kölcsönös megegyezéssel történik.

3. cikk

(1) A diplomáciai képviselet feladatköre - egyebek között - a következőkből áll:

• a) képviseli a küldő államot a fogadó államban,
• b) védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam állampolgárainak érdekeit a nemzetközi jog által megengedett keretekben,
• c) tárgyal a fogadó állam kormányával,
• d tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban lévő viszonyokról és fejleményekről, és erről jelentést tesz a küldő állam kormányának,
• e) előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat,

(2) E szerződés egyik rendelkezése sem értelmezhető olyképpen, hogy a diplomáciai képviselet nem fejthet ki konzuli tevékenységet.

4. cikk

(1) A küldő államnak meg kell győződnie arról, hogy a fogadó állam megadta az agrément-t annak a személynek, akit a fogadó államban lévő képviselete vezetőjeként akkreditálni szándékozik.

(2) A fogadó állam nem köteles a küldő állammal az agrément megtagadásának indokát közölni.

5. cikk

(1) A küldő állam, miután az érdekelt fogadó államokat erről kellően értesítette, a képviselet vezetőjét, vagy a diplomáciai személyzet bármely tagját több államhoz is akkreditálhatja, illetve kinevezheti, kivéve, ha ezt valamelyik fogadó állam kifejezetten ellenzi.

(2) Ha a küldő állam valamelyik képviselőjét egy vagy több más államba is akkreditálja, úgy mindazokban az államokban, ahol a képviselet vezetőjének nincs állandó székhelye, ideiglenes ügyvivő vezetésével létesíthet diplomáciai képviseletet.

(3) A képviselet vezetője, vagy a képviselet diplomáciai személyzetének tagja bármely nemzetközi szervezetnél képviselheti a küldő államot.

6. cikk

Két, vagy több állam ugyanazt a személyt akkreditálhatja képviselete vezetőjeként egy másik államhoz, kivéve, ha a fogadó állam ellenzi.

7. cikk

Az 5., 8., 9. és 11. cikk rendelkezéseinek fenntartásával a küldő állam szabadon nevezi ki a képviselet személyzetének tagjait. A katonai, tengerészeti és légügyi attasék vonatkozásában a fogadó állam megkövetelheti, hogy a küldő állam azok nevét hozzájárulás céljából előzetesen közölje.

8. cikk

(1) A képviselet diplomáciai személyzetének tagjai elvileg csak a küldő állam polgára lehet.

(2) A képviselet diplomáciai személyzetének tagjául a fogadó állam állampolgára nem nevezhető ki, hacsak ahhoz a fogadó állam hozzá nem járul; a hozzájárulás bármikor visszavonható.

(3) A fogadó állam fenntarthatja ugyanezt a jogot harmadik állam olyan állampolgárára nézve, aki egyúttal nem állampolgára a küldő államnak.

9. cikk

(1) A fogadó állam - anélkül, hogy elhatározását indokolnia kellene - bármikor értesítheti a küldő államot arról, hogy a képviselet vezetője vagy a képviselet diplomáciai személyzetének valamelyik tagja persona non grata, illetőleg, hogy a képviselet személyzetének bármely más tagja nem elfogadható. Ez esetben a küldő állam az érdekelt személyt a körülményeknek megfelelően vagy visszahívja, vagy a képviseletnél betöltött tisztségét megszünteti. Valamely személyt persona non grata -nak vagy nem elfogadhatónak lehet nyilvánítani, a fogadó állam területére érkezése előtt is.

(2) Ha a küldő állam megtagadja vagy ésszerű határidőn belül elmulasztja a jelen cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítését, a fogadó állam megtagadhatja az érdekelt személynek a képviselet tagjaként való elismerését.

10. cikk

(1) A fogadó állam külügyminisztériumát, vagy a közös megállapodással kijelölt más minisztériumot értesíteni kell:

• a., a képviselet tagjának kinevezéséről, megérkezéséről és végleges eltávozásáról, vagy a képviseletnél betöltött tisztsége megszűnéséről,
• b., a képviselet tagjainak családjához tartozó személy érkezéséről és végleges eltávozásáról, valamint megfelelő esetben arról a tényről, hogy valamely személy a képviselet egyik tagja családjának tagja lett vagy megszűnt annak lenni,
• c., az a) pontban említett személy alkalmazásában álló háztartási alkalmazott érkezéséről és végleges távozásáról, valamint adott esetben az alkalmazás megszűnéséről,
• d) a fogadó államban lakhellyel bíró személynek a képviselet tagjaként vagy kiváltságokra és mentességekre jogosított háztartási alkalmazottként való alkalmazásáról és elbocsátásáról.

(2) Az érkezésről és a végleges eltávozásról lehetőleg előzetes értesítést is kell adni.

11. cikk

(1) A képviselet létszámára vonatkozó kölcsönös megállapodás hiányában a fogadó állam megkívánhatja, hogy ezt a létszámot az általa - a fogadó állam körülményeire és viszonyaira, valamint az illető képviselet szükségleteire figyelemmel - ésszerűnek és természetesnek tartott keretekben tartsák.

(2) A fogadó állam hasonló korlátok között és hátrányos megkülönböztetés nélkül megtagadhatja bizonyos kategóriákba tartozó tisztviselők befogadását. 12. cikk A küldő állam a fogadó állam előzetes kifejező hozzájárulása nélkül nem létesíthet a képviselet részét alkotó hivatalt más helységben, mint ahol magát a képviseletet létesítette.

12. Cikk

A küldő állam a fogadó állam előzetes kifejezett hozzájárulása nélkül nem létesíthet a képviselet részét alkotó hivatalt más helységben, mint ahol magát a képviseletet létesítette.

13. cikk

(1) A képviselet vezetője működését a fogadó államban vagy akkor kell megkezdettnek tekinteni, amikor átnyújtotta megbízólevelét, vagy amikor közölte megérkezését és megbízólevelének hiteles másolatát a fogadó állam Külügyminisztériumának, illetőleg a közös megállapodással kijelölt más minisztériumnak átadták, a fogadó államban fennálló gyakorlatnak megfelelően, amelyet egyöntetűen kell alkalmazni.

(2) A megbízólevelek, vagy megbízólevelek hiteles másolatai átnyújtásának sorrendjét a képviseletek vezetői megérkezésének napja és órája határozza meg.

14. cikk

(1) A képviseletek vezetői három osztályba tartoznak, nevezetesen:

• a) az államfőhöz akkreditált nagykövetek vagy nunciusok és az ezekkel egyenrangú egyéb képviseletvezetők osztályába,
• b) az államfőhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok osztályába,
• c) a külügyminiszterhez akkreditált ügyvivők osztályába.

(2) A képviseletek vezetői között, az osztályba tartozásuk alapján - a rangelsőbbséget és a szertartásrendi kérdéseket kivéve - nem lehet megkülönböztetés.

15. cikk

Az államok megállapodnak abban, hogy képviseleteik vezetőjét melyik osztályba sorolják.

16. cikk

(1) A képviseletek vezetőit az egyes osztályokon belül a rangelsőbbség annak a napnak és órának megfelelően illeti meg, amikor működésüket a 13. cikknek megfelelően megkezdték.

(2) A képviselet vezetője megbízólevelének rangosztályt meg nem változtató módosítása a rangelsőbbségre nem hat ki.

(3) Ez a cikk nem érinti a fogadó államban a Szentszék képviselőjének rangelsőbbsége tekintetében elfogadott gyakorlatot.

17. cikk

A képviselet diplomáciai személyzete tagjainak rangsorát a képviselet vezetője közli a Külügyminisztériummal, vagy a közös megállapodás szerint kijelölt más minisztériummal.

18. cikk

A képviseletek vezetőinek fogadására vonatkozó eljárásnak minden egyes államban mindegyik osztály tekintetében egyöntetűnek kell lennie.

19. cikk

(1) Ha a képviselet vezetőjének állása nincs betöltve, vagy ha a képviselet vezetője tevékenységének gyakorlásában akadályozva van, ideiglenes ügyvivő jár el átmenetileg a képviselet vezetőjeként. Az ideiglenes ügyvivő nevét a képviselet vezetője, vagy ha ő ebben akadályozva van, a küldő állam külügyminisztériuma közli a fogadó állam külügyminisztériumával, vagy a közös megállapodással kijelölt más minisztériummal.

(2) Abban az esetben, ha a képviselet diplomáciai személyzetének egy tagja sem tartózkodik a fogadó államban, a küldő állam a fogadó állam hozzájárulásával megbízhatja az igazgatási és műszaki személyzet valamelyik tagját a képviselet folyó igazgatási ügyek vitelével.

20. cikk

A képviseletnek és vezetőjének joga van arra, hogy kitűzze a küldő állam lobogóját és címerét a képviselet helyiségeire, ideértve a képviselet vezetőjének lakását is -, valamint a képviselet vezetőjének közlekedési eszközére.

21. cikk

(1) A fogadó állam köteles megkönnyíteni - jogszabályai keretében - a küldő államnak a képviselet részére szükséges helyiségek megszerzését a területén, vagy segítségére lenni a képviselet más módon való elhelyezkedésében.

(2) A fogadó állam szükség esetén köteles segítséget nyújtani a képviseletnek arra nézve is, hogy tagjai megfelelő lakást kapjanak.

22. cikk

(1) A képviselet helyiségei sérthetetlenek. A fogadó állam hatóságai, közegei a képviselet helyiségébe nem léphetnek be, kivéve, ha ahhoz a képviselet vezetője hozzájárult.

(2) A fogadó államnak különös kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a képviselet helyiségeit bármely behatolás, vagy kártétel ellen és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését.

(3) A képviselet helyiségei, azok berendezései és az ott lévő egyéb vagyontárgyak, valamint a képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás vagy végrehajtás alól.

23. cikk

(1) A küldő állam és a képviselet vezetője a képviselet helyiségeit illetően - akár tulajdonjog, akár bérlet alapján bírja azokat - mentes minden országos, regionális vagy községi adó és illeték fizetése alól, a szolgáltatásokért járó díjakat ide nem értve.

(2) Az e cikkben említett adómentesség nem vonatkozik azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a fogadó állam jogszabályai szerint a küldő állammal vagy a képviselet vezetőjével szerződő személynek kell fizetnie.

24. cikk

A képviselet irattárai és okmányai mindenkor, bárhol is vannak elhelyezve, sérthetetlenek.

25. cikk

A fogadó állam a képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést megad.

26. cikk

A fogadó állam területén, az állambiztonsági okokból bizonyos övezetekbe belépést tiltó vagy szabályokhoz kötő törvényeinek és rendeleteinek fenntartásával, a képviselet minden tagja számára biztosítja a szabad mozgást és közlekedést.

27. cikk

(1) A fogadó állam megengedi, és védelemben részesíti a képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A küldő állam kormányával, valamint bárhol lévő más képviseleteivel és konzulátusaival való érintkezése során a képviselet az érintkezés minden megfelelő módját használhatja, ideértve a diplomáciai futárokat és rejtjeles vagy számjeles üzeneteket is. Rádióadó állomást azonban a képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával rendezhet be és használhat.

(2) A képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezésen kell érteni a képviselet és annak tevékenységével kapcsolatos minden levelezést.

(3) A diplomáciai poggyászt nem szabad sem felnyitni, sem visszatartani.

(4) A diplomáciai poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni, azok csak diplomáciai okmányokat, vagy hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhatnak.

(5) A fogadó állam a diplomáciai futárt - akit olyan hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely futári minőségét és a diplomáciai poggyászt alkotó csomagok számát feltünteti - tevékenységének gyakorlása során védelemben részesíti. A diplomáciai futár személye sérthetetlen és ellene a letartóztatás vagy visszatartás semmilyen formája sem alkalmazható.

(6) A küldő állam vagy a képviselet eseti (ad-hoc) diplomáciai futárt is kijelölhet. Ilyen esetben e cikk (5) bekezdését ugyancsak alkalmazni kell azzal a kivétellel, hogy az ott említett mentességek megszűnnek, mihelyst az eseti futár a rábízott diplomáciai poggyászt a címzettnek átadta.

(7) A diplomáciai poggyászt rá lehet bízni olyan kereskedelmi repülőgép parancsnokára, amelynek valamely belépésre kijelölt repülőtéren kell leszállnia. A parancsnokot a diplomáciai poggyászt alkotó csomagok számát feltüntető hivatalos okmánnyal kell ellátni, őt azonban nem lehet diplomáciai futárnak tekinteni. A képviselet küldheti valamelyik tagját, hogy a repülőgép parancsnokától a diplomáciai poggyászt közvetlenül és szabadon birtokba vegye.

28. cikk

A képviselet által hivatalos ténykedésért beszedett díj és költség adó- és illetékmentes.

29. cikk

A diplomáciai képviselő személye sérthetetlen. A letartóztatás vagy őrizetbe vétel semmiféle formája sem alkalmazható ellene. A fogadó állam illő tisztelettel bánik vele és minden megfelelő intézkedést megtesz a személye, szabadsága és méltósága bármely sérelmének megakadályozására.

30. cikk

(1) A diplomáciai képviselő magánlakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti, mint a képviselet helyiségeit.

(2) Iratai, levelezése és vagyona - az utóbbi a 31. cikk (3) bekezdésében foglalt kivétellel - ugyancsak sérthetetlen.

31. cikk

(1) A diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. A diplomáciai képviselő a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól is mentes, kivéve:

• a) a fogadó állam területén fekvő, magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó dologi pert, hacsak a diplomáciai képviselő az ingatlant nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja birtokában,
• b) az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos pert, amelyben a diplomáciai képviselő magánszemélyként, mint rendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos és nem a küldő állam képviselőjeként szerepel,
• c) az olyan pert, amely a diplomáciai képviselő által a fogadó államban, hivatalos tevékenysége körén kívül folytatott bármilyen szabadfoglalkozással vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos.

(2) A diplomáciai képviselő nem köteles tanúvallomást tenni.

(3) A diplomáciai képviselővel szemben semmiféle végrehajtási intézkedést nem lehet tenni, kivéve ennek a cikknek az (1) bekezdése a), b) és c) pontjában említett eseteket, mennyiben a végrehajtás személye és lakása sérthetetlenségének csorbítása nélkül foganasítható.

(4) A diplomáciai képviselő mentessége a fogadó állam joghatóságától nem vonhatja ki az őt küldő állam joghatósága alól.

32. cikk

(1) A küldő állam lemondhat a diplomáciai képviselő és a 37. cikk alapján mentességet élvező személy joghatóság alóli mentességéről.

(2) A lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie.

(3) Ha a diplomáciai képviselő vagy a 37. cikk szerint joghatóság alóli mentességet élvező személy eljárást indít, akkor nem avatkozhat többé a joghatóság alóli mentességre az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében.

(4) A polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentességről való lemondást nem lehet úgy tekinteni, hogy az magában foglalja az ítélet végrehajtása alóli mentességről való lemondást is, ehhez külön lemondás szükséges.

33. cikk

(1) A diplomáciai képviselő - e cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek fenntartása mellett - a küldő államnak teljesített szolgálatai tekintetében mentes a fogadó államban esetleg hatályban lévő társadalombiztosítási szabályok alól.

(2) Ennek a cikknek az (1) bekezdésében említett mentesség azokra a háztartási alkalmazottakra is vonatkozik, akik kizárólag a diplomáciai képviselő szolgálatában állnak, feltéve, hogy

• a) nem állampolgárai vagy nem önálló lakosai a fogadó államnak és
• b) kiterjednek rájuk a küldő államban vagy harmadik államban esetleg hatályos társadalombiztosítási szabályok.

(3) Annak a diplomáciai képviselőnek, , aki a jelen cikk (2) bekezdésében említett mentességben nem részesülő személyt alkalmaz, teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai a munkáltatóra rónak.

(4) Az ennek a cikknek (1) és (2) bekezdésében említett mentesség nem zárja ki, a fogadó állam társadalombiztosítási rendszerében való önkéntes részvételt, feltéve, hogy ezt a fogadó állam lehetővé teszi.

(5) E cikk rendelkezései nem érintik a korábban kötött két- vagy többoldalú társadalombiztosítási megállapodásokat és nem zárják ki az ilyen megállapodások jövőbeli kötését.

34. cikk

A diplomáciai képviselő mentes minden személyes vagy tárgyi, országos, regionális vagy községi adó és illeték alól, kivéve:

• a) az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat,
• b) a fogadó állam területén fekvő magántulajdonban álló ingatlan után járó adókat és illetéket, hacsak a kérdéses ingatlant nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja,
• c) a fogadó állam által kirótt örökösödési illetéket, nem érintve a 39. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit,
• d) a fogadó államban lévő forrásból eredő magánjövedelem után járó adókat és illetékeket, valamint a fogadó államban lévő kereskedelmi vállalkozásokba fektetett tőke adóját,
• e) e szolgáltatások fejében járó díjakat,
• f) ingatlanvagyonnal kapcsolatos bejegyzési, bírósági vagy jegyzőkönyvi, jelzálogos és bélyegilletéket, nem érintve a 23. cikk rendelkezéseit.

35. cikk

A fogadó állam köteles mentesíteni a diplomáciai képviselőt minden személyes szolgáltatás, a közmunka bármely formája és a katonai terhek, mint katonai igénybevétel, beszolgáltatás és beszállás alól.

36. cikk

(1) A fogadó állam az általa hozott törvények és rendeletek szerint engedélyezheti a behozatalt és biztosít mentességet minden vám és adó, valamint a kapcsolatos közterhek tekintetében, ide nem értve a raktározási, fuvar és hasonló szolgáltatások díját

• a) a képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyakra,
• b) olyan tárgyakra vonatkozólag, amelyek a diplomáciai képviselő, vagy a vele közös háztartásban élő családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat.

(2) A diplomáciai képviselő személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy a poggyász olyan tárgyakat tartalmaz, amelyekre nem terjednek ki a jelen cikk (1) bekezdésében említett mentességek, vagy amelyek behozatala vagy kivitele a fogadó állam jogszabályai szerint tilos, vagy annak vesztegzárra vonatkozó rendeletei alá esik. Az ilyen vizsgálatot csak a diplomáciai képviselő vagy igazolt képviselője jelenlétében lehet lefolytatni.

37. cikk

(1) A diplomáciai képviselő családjának a háztartásában élő tagjai, amennyiben nem állampolgárai a fogadó államnak, részesülnek a 29-36. cikkben meghatározott kiváltságokban és mentességekben.

(2) A képviselet igazgatási és műszaki személyzetének tagjai, a háztartásukban élő családtagokkal együtt, amennyiben nem állampolgárai vagy állandó lakosai a fogadó államnak, a 29-35. cikkben meghatározott kiváltságokban és mentességekben részesülnek, kivéve azt, hogy a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentesség nem terjed ki a hivatali kötelességeik teljesítése körén kívül eső ténykedéseikre. Az említett személyek ugyancsak részesülnek a 36. cikk (1) bekezdésében említett kiváltságokban az első berendezkedésük céljára behozott tárgyakat illetően.

(3) A képviselet kisegítő személyzetének azon tagjai, akik nem állampolgárai vagy állandó lakosai a fogadó államnak, mentességben részesülnek a hivatali kötelességeik teljesítése során végzett ténykedésük tekintetében, adó- és illet