"HELPDESK"

A római kor: Cicero

A római próza halhatatlan klasszikusa Marcus Tullius Ciceró. (Kr.e. 106-43). Egy lovagrendi  családban született, görög nevelést kapott. Politikai karrierje kiválónak ígérkezett, questor, preator, eztán Róma legesebb ügyvédje, majd 63-ban konzul lett. A „Haza atyja” címet azért kapta a szenátustól, mert egy összeesküvést leleplezett (Catilina). Később, a triumvirátus ideje alatt a rossz politikai oldalra állt, (Pompeius pártjára állt Caesar helyett), és ez lett a veszte. Antonius követelésére fekete listára került, majd megölték. Beszédei önmagukban is irodalmi értéknek számítanak, szerkezeti felépítésükkel, gondolati gazdagságukkal, hatásosságukkal. (Catalina- beszédek,  Philippicák) Államelméleti kérdésekkel is foglalkozott „Az államról” (De re publica) című töredékesen fennmaradt munkájában. Családi tragédia folytán (leányának halála) okán kezdett el elmélkedni a lét és a boldogság értelmén.

„Platón az Állam című művének I. könyvében az igazságosságról (dikaionszüné) folytat vitát. A vita Thraszümakhosz szofista álláspontja ellen irányult. Szerinte igazságos az, ami az erősebb érdekét szolgálja, mivel az igazságosságot legnagyobbrészt az állam valósítja meg. Platón elképzelése alapjául az állam és az emberi lélek hasonlósága: az államban és az emberben ugyanazok a lelki formák és hajlamok találhatók.”[4]

A VIII. fejezetben a demokrácia hiányosságaira hívja fel a figyelmet egy szatírikus kép által. Athén még nem hanyatlik, hanem inkább virágzik a mű születése körüli időben.

A VI. könyvben a jelenik meg a tudással azonosított erény, a II.- IV. könyvben az őrök erényéről van szó, amelyről láthatjuk, hogy az megmarad vélemény szintjén. Ez az erény nem megy túl azon, hogy tiszteletben tartják a gondjaikra bízott és biztos alapokon nyugvó állami hagyományt.

Az első könyv bevezető a mű egészéhez. Azok a gondolatok kerülnek benne feltevésre, amelyek a további könyvekben az ideális ember és az ideális társadalom leírása mögött munkálkodnak: a mértéktartó élet fogalma, és a hivatásfüggő boldogság gondolata. Később a jó emberről és a jó társadalomról fejti ki véleményét. Platón szerint is (és Szókratész szerint is) az erkölcs és a politika között csak a könnyebb érthetőség miatt tesznek különbséget. Szerinte ugyanazok az erkölcsi törvények vonatkoznak a társadalmi csoportokra és az államokra, mint az emberre.

Az Állam című mű elején felvetett, majd a könyv végén megválaszolt kérdés etikai jellegű: Mi az igazságosság alapelve, melyhez az egyén igazíthatja magát?

A szofista nézet szerint (Thraszümakhosz) az erkölcs az, hogy a hatalom gyakorlójának engedelmeskedünk

Platón szerint a társadalmi osztályok, közösségek életét csak azért érdemes vizsgálni, mert azokban a helyes, és helytelen elveit kiemeltebben találjuk meg.

Mi az igazságos és mi az igazságtalan az ilyen ember lelkében? Ezeket a válaszokat a szerző a romlott államformák és romlott embertípusok vizsgálatában keresi, minden egyes romlott államforma megvizsgálásával foglalkozik, és a belőlük kinövő közélet sajátosságaival is. A jómódban élő látszólag tisztességes ember erkölcsei is ingatagok: egy, a Karthagóhoz hasonló kereskedőváros közéletében a pénzember az úr, ő határozza meg a közösség egészének viszonyait.

A központi téma az, hogy milyen módon nyerhetjük el és veszíthetjük el a megváltást? Mivel az ember számára elérhető az örök üdvösség, így aztán az ember életében azon kell munkálkodnia, hogy elérhesse. Az a társadalmi intézményrendszer és az a nevelés lesz a jó, amely segít ennek a célnak az elérésében, minden más rendszer rossz. Filozófus az, aki megtalálta az üdvösséghez vezető utat. Senki sem élhet önmagának, azt, aki az üdvösség útján halad, kényszere lesz az, hogy megtérítse a közösséget. Éppen ezért, attól, aki filozófus létére hű akar lenni önmagához, filozófuskirállyá kell válnia, a megváltást csak úgy érheti el, ha azt a közösségnek is közvetíti. Így kapcsolódik össze az Államban az etika és az állam vezetésének tudománya.

A lélek nyugalmáról: akkor nézhetünk nyugodtan a halál után következők elébe, ha tudjuk, hogy senkinek semmilyen tekintetben nem maradtunk adósai. (Kaphalosz )

Mit is értünk a becsületességen és az igazságosságon, ha azt a helyes cselekedetek (az erkölcs) alapelvének tekintjük? Milyen elv szerint kell élnünk az életünket? Thraszümakhosz álláspontja szerint valójában nincs is olyan, hogy erkölcsi kötelesség, mert amit az emberek „jogosnak” neveznek, az nem más, mint a közösség intézményrendszerének és hagyományainak való megfelelés, ám ezeket az instrukciókat eredetileg a hatalom birtokosa vezette be, a saját érdekéből. Az intézményrendszert is kizárólag azért vagyunk kénytelenek tiszteletben tartani, mert az uralkodónak megvan rá a hatalma, hogy megbüntesse az engedetlent. Így Thraszümakhosz nem látja szükségét, hogy az uralkodó hatalmát egy olyan társadalmi szerződéssel igazolja, melyben a hatalmat az uralkodóra ruházzák. Mivel álláspontja szerint a „jogos”szónak nincs értelme, ezért arra sem kell magyarázatot találni, hogy az uralkodó milyen jogon várja el az engedelmességet. Rousseaunál megjelenő képzeletbeli, történelem előtti papokhoz hasonlóan Thraszümakhosz uralkodójának is sikerült egyszer a hatalmat megszerezni, és ezzel kész.

Minden kormány szemében a legsúlyosabb bűn a felségárulás és az uralkodó elleni lázadás. A kormányzatok számára mindig nagyon fontos, hogy a törvény stabilitását biztosítsák a forradalmi változásokkal szemben. Az alaptörvény védelmét aztán összekeverik az uralmat éppen bitorló személyek érdekeinek védelmével. A köz-, és magánélet fonákja, hogy a politikusok, akik gátlástalanul csak a saját érdekeiket nézik, és  a magánemberek, akik szintén a saját és családjaik kedvéért minden adandó alkalommal becsapják egymást is és a közösséget is. Az uralkodó, aki csak saját érdekeit tartja szem előtt, az nem lehet tévedhetetlen.

„A bölcs, akárcsak az igazi zenész, és az igazi orvos onnan ismerszik meg, hogy az oktalannal és a sarlatánnal ellentétben tudja, hogy „mennyi az elég”.

Hamis következtetés lenne az, hogy Platón (és Szókratész) helyeselt volna egy olyan forradalmat, mely az új alkotmányt egy erre teljesen felkészületlen társadalomba akarta volna bevezetni.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat